A Hadik és a Semmelweis is versenyez a legjobb magyar film díjáért
Idén az alkotók nyolc kategóriában neveztek a magyar filmes mustrára az előző év terméséből.
Idén az alkotók nyolc kategóriában neveztek a magyar filmes mustrára az előző év terméséből.
Hörcher Gábor dokumentumfilmje, az Emma és Eddie: A képen kívül csak első ránézésre szól egy a webcam pornóiparban vállalkozó házaspár kulisszatitkairól, valójában egy abuzáló párkapcsolat dinamikájáról ad nagyon pontos képet.
A Kék Pelikan című, minden tekintetben elképesztően izgalmas magyar film egy rettentően érdekes sztorit mutat be – hogy hogyan hamisította a kilencvenes években a nemzetközi vonatjegyeket pár talpraesett magyar srác –, és már ez is épp elég lenne, mégis ezer más okból is érdemes megnézni. Kritika.
Nem lehet azt mondani, hogy a Nemzeti Filmintézet a legkevésbé elfogult embert találta volna meg arra, hogy feltárja, mi is ment félre a magyar filmiparban az elmúlt húsz évben.
Afféle fricska gyanánt a hatmilliárdos Petőfi-filmmel egy napon mutatták be a magyar mozik Hajdu Szabolcs állami támogatás nélkül, a Most vagy soha! költségvetésének kétszázad részéből készült új filmjét, a Kálmán-napot. Míg abban hatmilliárdból minden percbe két tűzijáték is belefért, de gondolat semmi, ebben egyszerűen csak emberek beszélgetnek. És ez mégis többet ér, mint bármilyen látványorgia.
Minden idők legnagyobb hazai filmes költségvetése arra ment el, hogy a Most vagy soha! a jó ízlést hírből sem ismerő alkotói megmutassák: mi is tudunk kicsit sárga, kicsit savanyú, B kategóriás akciófilmet készíteni, akár Petőfi Sándorról is, az első magyar Jediről, akit az első magyar Terminátor üldöz megveszekedetten. Kritika.
A propagandistából lett producer arról is beszélt, hogy bár már rengetegszer látta a saját filmjét, még így is minden alkalommal „van három-négy-öt olyan pont” benne, amikor „nyeli a könnyeit”.
A Petőfi-filmmel ellentétben ez a film nem gigantikus állami támogatásból, hanem reménybeli támogatók segítségével készül.
Apákról és fiúkról szól, de szólhatna bármilyen egymással haragban lévő emberekről a Lefkovicsék gyászolnak című magyar film, amely szívmelengetően és meghatóan beszél a megbékélésről, aminél talán nincs is ma fontosabb téma. Kritika.
Szinte már az tűnik természetesnek, hogy minden állami támogatás nélkül készült el az utóbbi pár hónap legfontosabb magyar filmje, a Nyersanyag. Ki tudja, meddig lehet elcsípni a mozikban, pedig nagyon érdemes.
Egy napon mutatják be a magyar mozikban minden idők legdrágább és legtöbb közpénzből készült, Rákay Philip nevével fémjelzett filmjét és a képzeletbeli skála másik végén a rég semmilyen állami támogatást nem kapó Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának második darabját, a Kálmán-napot. Utóbbihoz új előzetes érkezett.
Nyáron kezdődik az Oscar-díjas Saul fiát és a Napszállta című filmet is jegyző Nemes Jeles László új filmjének forgatása. A magyar-francia–német–brit koprodukcióban készülő, Árva című alkotáshoz jelenleg zajlik a szereplőválogatás.
Az Árva című nagyjátékfilm 1957-ben játszódik majd, most keresik hozzá a gyerekszereplőket. A filmre a magyar Filmintézet mellett pénzt adott a Brit Filmintézet is.
Mikor változott meg a "történelmi film" kifejezés jelentése? Mikor tértek vissza a magyar kultúrába a kurzusfilmek, és hogyan változtak meg az elmúlt években? Hogyan jelenik meg a propaganda a magyar filmben, és hogyan abban a kontextusban, ami körülveszi a filmeket? Elemzés.
A Lefkovicsék gyászolnak című filmet először Amerikában, a Palm Springs-i filmfesztiválon mutatkozott be. Most megjelent belőle az első kedvcsináló.
Televíziós alkotások támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet.
A Szemem fénye című filmdrámában egy cukorbetegség miatt megvakuló nőt alakít.
Az fáj a legjobban az Elfogy a levegő című filmben, hogy igaz történetet mond el: hogyan juthattunk odáig, hogy ez az eset megtörténhetett? Pedig tényleg meghurcolták azt a tanárt, aki megmutatott egy klasszikus filmet a gyerekeknek – annak ellenére, hogy abban melegekről volt szó.
Már több mint 45 ezren látták a Velencében és Chicagóban is díjazott filmet, amelyhez Reisz Gábor és Kálmán András saját zenét szereztek, ami mostantól ingyen hallgatható.